#Klímaválság és fenntartható fejlődés





Így kellene kezelni Budapest csapadékvíz problémáit
 

Így kellene kezelni Budapest csapadékvíz problémáit

A klímaváltozás miatt egyre csak nő annak a veszélye a fővárosban, hogy a lezúduló vízmennyiség túlterheli a szivattyúkat és a visszatorlódó szennyvízzel kevert csapadékvíz elárasztja a belvárost. De vajon hogyan lehetne ezt orvosolni és milyen lehetőség rejlik a lakótelepben és a rozsdaövezetekben?

Csizmadia Dóra Csizmadia Dóra

Hogyan éri el Koppenhága, hogy ne öntse el a várost egy felhőszakadás?
 

Hogyan éri el Koppenhága, hogy ne öntse el a várost egy felhőszakadás?

A dán fővárosban 2011-ben két óra alatt 15 centiméternyi eső esett, a belvárosi üzletek százai kerültek víz alá. Így még abban az évben egy nagyszabású tervet készíttettek arra, hogyan kezelje a város a felhőszakadásokat, ami Budapestnek is példaként szolgálhat a sok közös vonás miatt.

Csizmadia Dóra Csizmadia Dóra

Lehet-e burger, ami szójából készül és bőr, ami ananászból?
 

Lehet-e burger, ami szójából készül és bőr, ami ananászból?

Legyen szó tejtermékekről, húskészítményekről, vagy akár ruhadarabokról, egyre több cég kínál növényi alapú helyettesítőt az állati eredetű termékekre. Az elnevezéseket azonban heves vita övezi és sok esetben nem is mindig jelenthetjük ki, hogy a növényi megoldás egészségesebb vagy éppen környezetbarátabb.

Dobos Emese Dobos Emese

Hogyan nem pazarolnánk el az esőt?
 

Hogyan nem pazarolnánk el az esőt?

Miért jobbak a térkövek mint az aszfalt? Mi célt szolgálnak a "körbebetonozott" fák? Miért nem csupán dekoráció a növény, ha a városok vízkörforgásáról van szó? Számos egyszerű és költséghatékony módszerrel lehet javítani azon, hogyan gazdálkodunk a városokra hulló esővízzel.

Csizmadia Dóra Csizmadia Dóra



Sutba a csatornákkal: nem elvezetni, hanem gazdálkodni kellene az esővel a városokban
 

Sutba a csatornákkal: nem elvezetni, hanem gazdálkodni kellene az esővel a városokban

Egyre többen leszünk és egyre nagyobb számban fogunk városokban élni, így egyszerre vagyunk okozói és elszenvedői is a természetes vízkörforgás változásainak. A klímaváltozás miatt megváltozó csapadékeloszlás és a melegedő nyarak már most egyszerre fenyegetik villámárvizekkel, szárazsággal és hőhullámokkal városainkat, amihez ha nem alkalmazkodunk, évről évre növekedő károkkal számolhatunk. Azonban ha képesek volnánk megváltoztatni a városlakók- és tervezők vízhez való hozzáállását, hogy eszköz helyett értékként tekintsenek rá, nem csupán a klímaváltozáshoz tudnánk jobban alkalmazkodni, de élhetőbb és zöldebb életteret is teremthetnénk. Ehhez nyújt eszközöket a természeti folyamatokat imitáló kék-zöld infrastruktúra tervezés.

Csizmadia Dóra Csizmadia Dóra








Még jócskán vannak gyermekbetegségei az ötéves párizsi klímaegyezménynek
 

Még jócskán vannak gyermekbetegségei az ötéves párizsi klímaegyezménynek

Áttörésnek látszó eredmény született napra pontosan öt évvel ezelőtt Párizsban, az ENSZ klímacsúcsán: a résztvevő államok a történelemben először vállaltak számszerűsíthető kötelezettségeket az üvegházhatást okozó gázok – elsősorban a szén-dioxid – kibocsátásának a csökkentésére. Bár világszerte nő a megújuló energiaforrások részesedése az energiamixből, a megállapodás ellenére még mindig tovább nő a károsanyag-kibocsátás.

Dobos Emese - Németh András Dobos Emese - Németh András