Ez a hat kártevő veszélyezteti a leginkább a terméseket
A klímaváltozás miatt az élelmiszerellátást nem csak a változó éghajlat, de kártevő rovarok is fenyegetik.
A klímaváltozás miatt az élelmiszerellátást nem csak a változó éghajlat, de kártevő rovarok is fenyegetik.
Évek óta tartó perben született precedens értékű döntés: az angol bíróság állapította meg először a világon, hogy a határértéket meghaladó légszennyezés felelős egy 9 éves kislány haláláért.
Fenntartható befektetéseket akar ösztönözni az Európai Unió, szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy szigorúan szabályozni kellene, milyen befektetésre mondhatják rá, hogy az klímabarát.
A főzéshez használt növényi olajok sok gondot okozhatnak: ilyen az erdőirtás, a jelentős vízhasználat, vagy hogy a növények termesztése során tönkreteszik a talajt.
A klímaváltozás miatt egyre csak nő annak a veszélye a fővárosban, hogy a lezúduló vízmennyiség túlterheli a szivattyúkat és a visszatorlódó szennyvízzel kevert csapadékvíz elárasztja a belvárost. De vajon hogyan lehetne ezt orvosolni és milyen lehetőség rejlik a lakótelepben és a rozsdaövezetekben?
A dán fővárosban 2011-ben két óra alatt 15 centiméternyi eső esett, a belvárosi üzletek százai kerültek víz alá. Így még abban az évben egy nagyszabású tervet készíttettek arra, hogyan kezelje a város a felhőszakadásokat, ami Budapestnek is példaként szolgálhat a sok közös vonás miatt.
Legyen szó tejtermékekről, húskészítményekről, vagy akár ruhadarabokról, egyre több cég kínál növényi alapú helyettesítőt az állati eredetű termékekre. Az elnevezéseket azonban heves vita övezi és sok esetben nem is mindig jelenthetjük ki, hogy a növényi megoldás egészségesebb vagy éppen környezetbarátabb.
Miért jobbak a térkövek mint az aszfalt? Mi célt szolgálnak a "körbebetonozott" fák? Miért nem csupán dekoráció a növény, ha a városok vízkörforgásáról van szó? Számos egyszerű és költséghatékony módszerrel lehet javítani azon, hogyan gazdálkodunk a városokra hulló esővízzel.
Az új csúszásmentesítő a környezet mellett a cipőt és a nadrágszárat is kíméli.
Az európaiak elégedettségét és jóllétét vizsgáló kutatókat is meglepte az eredmény, mekkora boldogságot okoznak a madarak az embereknek.
Egyre többen leszünk és egyre nagyobb számban fogunk városokban élni, így egyszerre vagyunk okozói és elszenvedői is a természetes vízkörforgás változásainak. A klímaváltozás miatt megváltozó csapadékeloszlás és a melegedő nyarak már most egyszerre fenyegetik villámárvizekkel, szárazsággal és hőhullámokkal városainkat, amihez ha nem alkalmazkodunk, évről évre növekedő károkkal számolhatunk. Azonban ha képesek volnánk megváltoztatni a városlakók- és tervezők vízhez való hozzáállását, hogy eszköz helyett értékként tekintsenek rá, nem csupán a klímaváltozáshoz tudnánk jobban alkalmazkodni, de élhetőbb és zöldebb életteret is teremthetnénk. Ehhez nyújt eszközöket a természeti folyamatokat imitáló kék-zöld infrastruktúra tervezés.
Energiafelhasználásuk 40-50 százalékát is fedezni tudják majd a gyártórészleg mellé kerülő napelemekből.
Egy új kutatás azt vizsgálta, egy átlagos magyar mit tesz a fenntarthatóságért, és hajlandó-e lemondani érte bizonyos dolgokról.
Az európai átlagnál is súlyosabb problémának tartják a magyarok a klímaváltozást. Klímabajnoknak azonban nem mondanák az országot az Európai Beruházási Bank legújabb felmérése szerint.
A Vatikán vállalta, hogy 2050-ig nullára csökkenti saját szén-dioxid-kibocsátását, Izrael pedig a fosszilis üzemanyagok használatának megszüntetését.
Hatvan százalékkal zsugorodtak Olaszország alpesi gleccserei 150 év alatt – közölte a Legambiente olasz környeztvédelmi szervezet.
Tömegével pusztulnak el a ritka, védett állatok a tokaji Ively-ér kotrásánál. Ilyenkor télen rengeteg állat vészeli át az iszapban a hideg időjárást. Már ha ki nem kotorják, mert akkor megfagy, ha nem a kotró eszközök végeznek vele.
A karácsony felér egy valóságos ökológiai katasztrófával: újrahasznosíthatatlan csomagolópapírok tömkelege, felesleges ajándékok és az ünnepi menüt is elszabja a legtöbb család. Cikkünk azonban számos ötlettel szolgál arra, hogyan tehetnénk fenntarthatóbbá az idei ünneplést.
Áttörésnek látszó eredmény született napra pontosan öt évvel ezelőtt Párizsban, az ENSZ klímacsúcsán: a résztvevő államok a történelemben először vállaltak számszerűsíthető kötelezettségeket az üvegházhatást okozó gázok – elsősorban a szén-dioxid – kibocsátásának a csökkentésére. Bár világszerte nő a megújuló energiaforrások részesedése az energiamixből, a megállapodás ellenére még mindig tovább nő a károsanyag-kibocsátás.